Tisztelt Tanár Úr! Megjött a nyelvvizsga eredménye. Az overall erdemény 8.0 lett, a reading és listening 8.5 és a writing meg speaking pedig 7.0. Még egyszer nagyon szépen köszönöm a felkészítést.
Sz.A.
Azért írok, mert sikerült a nyelvvizsgám. 101 pontom lett, az egyetem, ahova jelentkezem pedig 100 vagy annál több pontot kér, így nekem ez teljesen megfelel :) Köszönöm szépen a felkészítést, a tananyag nélkül, amit kaptam, semmiképp sem ment volna!
T. P.
A következőkben néhány alapvető szempontot szeretnék elmondani a különböző vizsgákról és arról az adott helyzetben hogyan választhatjuk ki a számunkra legalkalmasabbat.
A mai magyar szabályozás értelmében az a vizsgarendszer, mely megfelel a NYAK követelményeinek és akkreditáltatja vizsgáját, kiadhat nyelvvizsga bizonyítványokat. Ez azt eredményezi, hogy csak angolból több, mint egy tucat vizsgarendszer verseng azért, hogy minél nagyobb részt hasítson ki a jó, és biztos hasznot ígérő piacból.
Ha az óvatlan érdeklődő elvetődik a NYAK weblapjára a magyarországi akkreditált vizsgakínálat hihetetlen bőségével találja szemben magát. Csak angol nyelvből 33 vizsga közül lehet választani 17 vizsgarendszer kínálatából, beleértve a szakmai vizsgákat is. Sőt, tovább nő a szám ha a 8 honosítható vizsgarendszert is beleszámítjuk!
A megfelelő vizsga kiválasztásánál a legfontosabb megkérdezni, miért is van szükség az adott dokumentumra.
Olyan vizsgát ajánlanék, amely a lehető legkönnyebben megszerezhető, a vizsgázó által leginkább birtokolt készségekre teszi a hangsúlyt. Pl.: Olyan vizsga, amiben nincs nyelvtan, de hangsúlyos a szóbeli, annak, aki könnyen beszél, de gondnak érzi nyelvtani szabályok megfelelő ismeretét. Hasonlóképpen, nyelvtanra koncentráló vizsgarendszert ajánlanék annak, aki nehezebben beszél, de szereti a nyelvtani teszteket. Sok esetben ezek a vizsgák nem rendelkeznek nemzetközi minősítéssel, tehát a hazai, vagy nemzetközi munkaerő piacon nem jelentenek alapvető előnyt más pályázókkal szemben, de nem is ez a céljuk.
Az adott ,angol, amerikai stb. intézmények általában közzéteszik, mely vizsgákat tekintik a felvétel alapkövetelményének, erről pontosan meg kell győződni az iskola honlapján, illetve érdeklődni is érdemes. A NAGY BRITANNIÁBAN a cambridge-i vizsgákat részesítik előnyben, és az USA-ban pedig az amerikaiakat, de előfordulhatnak átfedések is. Oxfordban egyes szakokra elfogadnak TOEFL-t illetve amerikai egyetemek is ’megelégedhetnek’ CAE, vagy IELTS vizsgákkal. Ilyen helyeken magyar fejlesztésű vizsgákkal kár is lenne próbálkozni.
A rangosabb angol nyelvű MBA kurzusok általában GMAT, vagy GRE vizsgákat kérnek (ezek angol nyelvi szempontból sokkal inkább a logikus gondolkodás mérésére szolgálnak, nem is említve a matematikai feladatokat), de számos európai intézmény nem köti a jelentkezést felvételi vizsgához.
Manapság a legtöbb hazai cég, ahol az angol követelmény nemcsak nyelvvizsga bizonyítványt kér (esetenként egyáltalán nem kér), hanem igyekszik személyesen is meggyőződni a jelölt nyelvtudásáról a felvételi folyamat valamely szakaszában. Emiatt azt is mondhatnánk, hogy nem fontos nyelvvizsga, csak a tudás, ha munkát keresünk. Mégis azt gondolom, ha egy mindenki által ismert és elismert, magas szintű nyelvtudást igazoló bizonyítványt tudunk felmutatni, az mindenképpen pozitívumnak fog számítani a majdani munkáltató szemében, nem is beszélve arról, hogy pl.: CAE, CPE vizsgák valós tudásról árulkodnak, ami a munkakereső önbizalmában is jelentkezni fog, így egy angol nyelvű interjú már semmiképpen nem jelenthet problémát (csak akkor, ha a jelölt jobban beszél angolul, mint a HR munkatárs).